éjszakára lebontottuk a két kisebb sátrat amik amúgy is beáztak.A szintén beázott vikék által a nyakunkon hagyott sátorban voltak a cuccok, mi meg 10en 2db eredetileg 3 személyes sátorban aludtunk.Éjjeliőrséggel persze már nem bonyolítottuk az életet.Valószínüleg ennek köszönhető hogy hajnali 2 tájban arra ébredtem hogy kint meg-meg zördül a bogrács.Nem kicsit rezeltem be.Vadisznónak halk, emer itt ijenkor nem jár ha kedves az élete(ja nem is írtam, előző nap este egy vadász jött a táborba,hogy mit keresünk itt meg hogy tudjuk e milyen veszélyes.Mondtuk neki hogy tudjuk, épp csak az eső elől jöttünk ide, meg másnap reggel már megyünk is tovább,meg természetessen vadászatkor ki sem mozdulunk a táborból.)Tehát lehet róka,nyest, esetleg borz(márha van a bakonyban).A mai napig nem derült ki hogy mi volt, mivel nem mertem kinézni (mondjuk Szabi mellett fél méterrel aludtam, meg balta volt a fejemnél, tehát ha maga a sátán lett volna se eshetett volna nagy bajom).Reggelre viszont alaposan ki volt nyalva a feldöntött makaróniszószos bogrács.
Tehát hazaindulás.Ugyebár Szabival előbb le kellett lépnünk.A legkorábbi busszal akartunk volna indulni,ehez fél ötkor kellett kelni.Kinéztem a sátorból, éppencsak pirkadt,amellett hogy kurva hideg volt. Ilyen körülmények között életveszély lett volna kimenni a faluba, mert útközben csupán 3 vadlesből nézhettek volna vaddisznónak. Így toltuk az indulást fél 7-re. A buszra még várni kellett,közben Szabi is kezdett lebetegedni(láz, hányinger,hasmenés, stb...). Végül különösebb porbléma nélkül eljutottunk Zircre, onnan Veszprémbe, onnan vonattal Fehérvárra.
A csapat maradéka még aznap továbbált az eredeti útitervvel teljesen szakítva a szomszédos Pénzesgyőrbe.Onnan másnap Veszprémbe buszoztak Laki rokonaihoz.A balatonhoz nem jutott el a csapt se busszal, se gyalog.
A tábor sok szempontból sikeresnek mondható, de mégtöbből nem.Sikeres, mert senki sem pusztult éhen, senkit sem faltak föl a vaddisznók,nem lőttek le a vadászok,és többé kevésbé kellemes emlékekkel térhetünk haza.Túléltük a nagy magyar dzsungelben.De ott vannak a negatívumok:elkúrtuk,nem kicsit, nagyon.A túrázók szégyenei vagyunk mert egy egy ilyen piti túrát nem tudtunk tisztességesen végigcsinálni.Szervezési és fegyelmezési hibák tömkelegét követtük el, stb,stb.
mindazonáltal én örülök hogy részt vehettem benne, és jövőre csakazértis megcsináljuk.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.